PONTY:

A legelterjedtebb édesvízi halfaj, amely a mérsékelt égövi alföldi vidékek tavait és lassú vízű folyóit
kedveli. Átlagos tömege 1,5-3 kg. A hazai vizekben élő vadpontyok két formáját különböztethetjük
meg: a nyurgaponty teste nyújtott, hengeres, a tőponty magasabb hátú és rövidebb, oldalról nézve
lapos alakú. A ponty húsa igen kedvelt, jóízű, de kissé szálkás. Az ízét nagyban meghatározza, hogy milyen vízből származik és milyen takarmányon nevelték. Változatosan készíthető, sütve, grillezve, párolva,
gőzölve, főzve. Halászleveink legfontosabb alapanyaga.

AFRIKAI HARCSA:

Az afrikai harcsa elterjedési területe – ahogy a neve is mutatja – az afrikai kontinens volt, de manapság
Európa számos országában jelentős tenyészetek találhatók. Magyarországon 1986 óta tenyésztik,
jelenleg éves szinten 5600 tonna a termelés. Csak haltenyészetekben tartható, mivel temperált
hőmérsékletű vízre van szüksége, amit a hőforrások közelébe telepített halgazdaságok mesterséges
tavai biztosíthatnak. Semleges íze miatt nagyon változatosan készíthető, húsa szaftos, szálka nélküli. Mindenféle fűszerezést elvisel, a magyaros ízesítés kifejezetten jól áll neki.

SZIVÁRVÁNYOS PISZTRÁNG:

A szivárványos pisztráng őshazája Észak-Amerika csendes-óceáni partvidéke, de manapság már minden
kontinensen megtalálható. Lassú folyású, 20 °C alatti vizek az ideálisak számára. Nevét onnan kapta,
hogy testén apró fekete vagy barnásfekete pöttyök találhatók.
Húsának színe táplálkozásától függően a fehértől a lazacvörösig változik. Leginkább egészben
szokták sütni, grillezni, illik hozzá a citrom és a rozmaring. Íze semleges, egyáltalán nem zsíros.

SÜLLŐ:

A süllő leginkább Közép- és Kelet-Európában terjedt el. Gazdaságilag fontos faj, a magyar konyha
jellegzetes halétele és a balatoni süllőnek köszönhetően igen népszerű. A tiszta, oxigéndús és a jó
táplálékforrásként szolgáló vizeket kedveli.
Húsa fehér, szálka nélküli, íze semleges, így sokféleképpen fűszerezhető. Éppen ezért változatos
ételek készülhetnek belőle, sütve, főzve vagy akár párolva is fogyasztható.

EURÓPAI HARCSA:

Az európai másnéven szürkeharcsa Közép-és Kelet Európában őshonos, de a telepítések révén eljutott szinte már az egész kontinensre. Hazai nagy folyóinkban, tavainkban is megtalálható, de halgazdaságokban is tenyésztik.
Ragadozó faj, leginkább éjszaka táplálkozik. Szereti a nyáron felmelegedő, iszapos aljú vizeket.
Húsa rugalmas, tömör fehér színű, szálkátlan, így változatosan készíthető.

AMUR:

Kína északi részén és Szibériában őshonos. Elterjedése miatt nevét az Amur folyóról kapta. Kedveli
a mély medrű, gyors sodrású folyókat. Növényevő, melegkedvelő faj, de jó az alkalmazkodóképessége.
Magyarországon 1963-ban honosították meg.
Húsa jó minőségű, fehér, szálkás, kissé száraz, egyáltalán nem zsíros. Elkészítése hasonló a pontyéhoz,
de ikrája mérgező.